A Mesterséges Intelligencia körüli felhajtás csak erősödni fog

Fontos kiemelnem, hogy ez csak egy fordítás. Az eredeti angol verzió szerzője Michael K. Spencer és beleegyezését adta, hogy leközölhessem. Annyira nagy hatással volt rám ez a cikk, hogy nem tudtam legyőzni magamban a vágyat és le kellett fordítanom nektek. Lesznek részek, ahol bele kell majd mennem magyarázatba, vagy az angoltól eltérő kifejezéseket kell használnom, mert csak így lesz érthető a cikk.

Hogy mit jelentenek a kék galléros munkák (magyarázat: az angolban kék galléros / kék köpenyes munkának nevezünk minden olyan munkát, amely a gépeket kiszolgáló munkahelyeket jelenti. Ide tartoznak a gyári szerelősorok munkásai, a bányászok, a mezőgazdaságban dolgozók, stb.) mindannyian tudjuk, de mit jelentenek ezek újabb változatai? A negyedik ipari forradalom már zajlik és ennek a közepén találjuk magunkat, amikoris a mesterséges intelligencia, az analitika és az automatizáció radikálisan meg fogják változtatni a munkahelyeket.

Kék és fehér galléros munka a HR Portál definíciójában itt.

Mi is a negyedik ipari forradalom? (angol videó)

Kína a negyedik ipari forradalomhoz való felzárkózást nagyon komolyan veszi. Olyannyira, hogy az Egyesült Államok mesterséges intelligencia kutatását utolérte, sőt már le is előzte. Mindeközben az IBM egy milliárd dollárt fektetett abba, hogy felzárkóztassa az “új galléros” munkásokat erre a munkapiaci változásra.

Miközben az automatizáció várhatóan az ember által végzett feladatok sorát váltja ki már 2019-ben, az új munkapiaci pozíciókban nagy hiány várható. Feltehetően ezt a hiányt épp a jól képzett bevándorlók fogják pótolni.

A negyedik ipari forradalom már elkezdődött és a ma élő generációk egyik legjelentősebb kihívását és lehetőségeit fogja okozni. A gépi tanulás (machine learning) és az intelligens gépek (smart machines) meg fogják vátoztatni a munkához való kapcsolatunkat és ez még a mi életünkben fog történni. A mesterséges intelligencia pedig 100%-ban hatással lesz a munkahelyeinkre, még pedig pár évtizeden belül.

A mesterséges intelligencia, az IoT, az 5G és minden exponenciálisan fejlődő technológia, olyanok mint a blokklánc, a robotika és a mélytanulás (deep learning) szintén olyan munkahelyeket fognak teremteni, amelyek pár éve még nem is léteztek.

Amíg az IBM Watson egy túlígért és alulteljesített projektig jutott az AI HealthCare (MI Egészségügy) esetében, ez egyátalán nem érvényes az Apple, Google, Amazon és mások fejlesztéseire. Ezek a projektek már mélyen benne vanak a következő generációs gépi tanulásban, melyek érinteni fogják az egészségügyet is.

Amíg minden ipari ágazat belső vitákat folytat arról, hogy milyen változásokat és munkahelyi csökkentéseket is fog érinteni a területükön a negyedik ipari forradalom, addig már nyilvánvalóvá vált, hogy a mesterséges intelligencia fényes jövőt rajzol az olyan iparágakban, mint a szállítás, a kiskereskedelem, pénzügy, a humánerőforrás mendzsment, a jog, az egésszégügy. Igazából ez minden olyan területet érint majd, amely adatokkal dolgozik és ahol online szolgáltatásra van szükségünk, hogy az ott megszerzett adatokat offline használjuk.

A robotika és az intelligens gépek még csecsemőkorban vannak, de egy olyan világban, ahol már erőteljesen jelen van az IoT és az 5G, teljesen más lesz minden. A munkahelyek nagy része megszűnik és helyettük jönnek más lehetőségek. Ez a digitális átalakulás el fog érni egy olyan szintet, ahol a jelenlegi rendszer át fog lépni egy teljesen új korszakba, amelyet tudatos kapitalizmusnak nevezünk (smart capitalism).

A World Economic Forum szerint a negyedik ipari forradalomnak köszönhető digitális átalakulás értéke az elkövetkezendő 10 évben 100 billió amerikai dollárral lesz kifejezhető, és ez érinteni fog minden szektort, iparágat és földrészt.

A Wall Streeten a technológiai részvények értéke meghatározóvá fognak duzzadni, nagyobb tempóban növekedve, mint bármely más szektoré. Ha nem vigyázunk, a technológia maga alá fogja gyűrni, fel fogja emészteni azt a kapitalizmust, amelyet ma ismerünk. Ha a Big Tech cégeket (GAFA-ként is utalnak rájuk: Google, Apple, Facebook, Amazon) nem fogjuk leszabályozni a megfelelő formában és elbukjuk a mesterséges intelligencia szabályozását is (illetve nem alkotunk megfelelő védelmet köré/ellene), annak az lesz az eredménye, hogy a középosztályt visszafordíthatatlan fenyegetésnek tesszük ki Észak-Amerikában és Európában.

Az, hogy milyen lépéseket teszünk a negyedik ipari forradalom korszakában, nem csak magát az emberiséget fogja érinteni. A szkepticizmus ezen a területen nagyon nagy méreteket ölt. Ennek eredményeképpen a munkaerő közvetlen és mélyreható átalakulásával fogunk szembesülni az elkövetkező 5–10 évben, hiszen az analitika és a mesterséges intelligencia minden vállalaton belül meg fogja változtatni a munkahelyi szerepeket. Ez az, amit a legtöbb szakember, vezető és igazgató könnyedén alábecsül.

Annyira megszoktuk, hogy a szokásos módon dolgozunk, hogy társadalmunk és kormányzataink nincsenek felkészülve arra az exponenciális változásra és digitális átalakulásra, amely a következő három évtizedben fog következni. Gyermekeink hamarosan csak arra fognak emlékezni, hogy intelligens gépek és az MI világában nőttek fel, ahol az internet a legtermészetesebb dolog lesz.

Amíg a munkahelyek csak kisebb része szűnik meg, tűnik el, addig a fennmaradó szerepek és feladatok többsége megköveteli majd, hogy az emberek az analitika és az MI valamilyen már létező formájának segítségével dolgozzanak. Ez nagyfokú készségfejlesztést igényel majd. Az “új galléros” munkahelyek kreativitást, soft skill tudást (olyan személyiségjellemző pozíciók, ahol az egyén feltalálja magát a megfelelő kommunikációjának, nyelvi készségeinek, kognitív és érzelmi intelligenciájának, empatikus hozzáállásának, időgazdálkodásának, csapatban való szerepének és vezetői tulajdonságainak köszönhetően) és a mesterséges intelligenciával és gépi interfészekkel való együttműködést igényel majd. Magyarul olyan szakmai tudásra lesz szükség, hogy a mesterséges intelligenciát képes legyen “megetetni”. Elnézést a szlengért. A gépi tanulás (machine learning) és a robotok jelentősen megváltoztathatnak több ezer, ma még létező tevékenységet, amelyet a munkahelyeinken végzünk, miközben új pozíciók és teljesen új területek jönnek majd létre.

Részletesen a sokat emlegetett “soft skill”-ek világáról—ismét a HR Portálon: katt ide.

Az “új galléros” munkahelyek megjelenése érinteni fogja az összes munkahelyet, szabályzatokat, iparágakat. Az egész gazdaságot a feje tetejére állítja majd ez az átalakulás, minek végeztével a digitális és az általunk ismert fizikai világ egy bizonyos ponton egyesül majd. A probléma a legnagyobb mértékben ott fog zavart okozni, hogy a szabályozás, az etika, a jogszabályok és a gazdaság szereplőit elszámoltató törvények nem bírják tartani a technológiai innováció és változás sebességét.

Az “Új galléros” munkák jönnek és ez érinteni fogja a munkahelyeket, politikát, iparágakat és egész gazdaságokat. Ez végezetül a digitális és az általunk ismert fizikai világ teljes mértékben való egybeolvadását fogja jelenteni. Egy biztos, a szabályozás és a társaságokat elszámoltató törvények azonban képtelenek lesznek tartani ennek a technológiai innovációnak az ütemét.

Az eredeti angol cikket itt találod: https://medium.com/futuresin/fourth-industrial-revolution-points-to-new-collar-jobs-a18df73968aa

Ha követni szeretnéd az ENVIENTA projektet, netán segítenéd az erőfeszítéseinket? Gyere és csatlakozz a Facebook csoportunkhoz: https://www.facebook.com/groups/736575179754144/

 

Forrás: ENVIENTA Magyarország

A szerzőről

ENVIENTA Magazin főszerkesztő & közösségi média felelős

Kapcsolódó bejegyzések

Válaszolj